Balatoni Mónika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára szerezte meg Gulyás Gábortól a Velencei Biennále nemzeti biztosi címét. Balatoni a hó elején már át is vette a feladatokat. Az időzítés azért is furcsa, mert a pályázatnak a napokban kellett volna megjelennie. Úgy tudjuk, el is készült, Gulyás a zsűrit is felkérte. A lépésben van némi logika, hiszen a külügyhöz tartozik az új struktúrában a kulturális diplomácia egy része, így a 23 országban magyar kulturális intézetet működtető Balassi Intézet is. Viszont a döntés L. Simont gyengíti, mert Gulyást az ő embereként tartják számon, ahogy a biennálét lebonyolító Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. is az ő hátországának számít.
| ||
Balatoninak – az MTI-nek adott első nyilatkozata szerint – nincs sok elképzelése a jövőről. Azt mondta, a Velencei Biennále jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben: mára a képzőművészeti és építészeti biennálék, valamint az évente megrendezett filmfesztivál mellett egyre fontosabbak a táncművészeti, színházi és zenei programsorozatok is, valamint a legújabb, a gyermekbiennále. Ugyanakkor kinevezése csupán a képzőművészeti és építészeti rendezvényen való megjelenés koordinálására szól, itt vehetünk részt ugyanis alanyi jogon, hiszen rendelkezünk saját pavilonnal a biennálénak helyt adó Giardini parkban. Különös, hogy az egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti seregszemlének olyan nemzeti biztosa lesz, aki nem rendelkezik gyakorlattal és végzettséggel e téren. (Balatoni – önéletrajza szerint – film- és színházelméletet, illetve dramaturgiát tanult, politikai megbízatásai előtt a Madáchban, a Nemzetiben és a debreceni Csokonai Színházban volt dramaturg.)
Gulyás Gábor 2012 novemberében mondott le a Műcsarnok vezetéséről, ahová pályázat nélkül nevezte ki Szőcs Géza. A lépés az után történt, hogy a kultúráért felelős államtitkár, L. Simon László közölte, hogy a kormány döntése alapján január elsejétől a Műcsarnoknak, mint ingatlannak a tulajdonjoga a Magyar Művészeti Akadémiáé (MMA) lesz. S bár a kortárs kiállítóhelyet üzemeltető nonprofit kft. tulajdonosa továbbra is az Emberi Erőforrások Minisztériuma maradt volna az akkori elképzelések szerint, a Műcsarnok művészeti és tartalmi kérdéseiben egyetértési jogot kapott volna az MMA elnöke. Gulyás azzal indokolta lemondását, hogy az MMA "egyetértési joga" mellett nem tudná szuverén módon irányítani az intézményt. Akkor több mint 60 művész és újságíró írta alá azt a szolidaritási nyilatkozatot, amely a lemondott igazgató lépését példamutatónak tartotta. Köztük volt néhány jobboldalhoz kötődő személy is, mint például Rockenbauer Zoltán egykori kulturális miniszter.
| Miközben a lemondott igazgató a Műcsarnok sikereit taglalta a sajtónak, az előtér kiabálástól volt hangos. A Szabad Művészek csoport újabb demonstrációja – lásd videónkon – tiszta beszéd volt, adekvát tiltakozás, bátor és okos érveléssel. Pont ez hiányzott az ezt követő konferenciáról. (2012. 12. 31.) |
Ám a végül 2012. december 28-án beterjesztett – de sokáig el nem fogadott – Magyar Művészeti Akadémia működésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló törvényjavaslatban nem szerepelt az egyetértési jog. Gulyás január 8-án azt nyilatkozta, ha a Műcsarnokot működtető kft. megőrzi a függetlenségét, nem döntő jelentőségű, hogy telekkönyvileg kihez tartozik az épület. Hozzátette, egyébként sem fogadta el felmondását a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Tehát maradt.
| ||
Gulyás akkor nyilván azért táncolt vissza, mert lemondásával maga tolta volna a sámlit Fekete György alá, hogy az magáévá tehesse a Műcsarnokot. Hiszen amit a kormányhatározat és az említett törvényjavaslat zárószavazás előtti elakadása nem adott meg számára – például az igazgató kiválasztását –, azt Gulyás távozása kényelmesen és botrányok nélkül tálcán kínálta volna.
2013 augusztusáig tartott ez az állapot, akkor hirtelen bejelentette, szeptember elsejével távozik, pedig akkor még semmi nem változott a Műcsarnok státuszában. Halász János, akkori kulturális államtitkár bejelentette, Gulyás közös megegyezéssel távozik, és nem a MMA miatt, hanem mert miniszteri biztosként tevékenykedik tovább. Feladata a kortárs magyar képzőművészet nemzetközi pozicionálása és a Budapest Biennále koncepciójának kidolgozása lesz, valamint marad a Velencei Biennále nemzeti biztosa, és az általa indított Flash Art magazint is tovább gondozza. Tehát Gulyásnak annyit sikerült elérni, hogy a Műcsarnok éléről való csendes távozás után megtarthatta korábban is birtokolt jogköreinek és projektjeinek egy részét.
| Velencei Biennále – Problémák a magyar részvétel körül Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere végül nem nyitotta meg a Velencei Biennále magyar pavilonjának kiállítását, így senki nem képviselte a minisztériumot a magyar állami (és nemzeti) kulturális reprezentáció egyik fő helyszínén, a velencei Giardiniben. (2013. 06. 17.) |
Alig telt el egy hónap, s csaknem egy év után, októberben végre törvény lett a javaslatból, és az MMA megkapta a Műcsarnok épületét. De 2014 májusáig kellett várni, amíg kormányhatározat született arról, hogy a Műcsarnokot működtetető kft. tulajdonosi jogait is megkapja a MMA, méghozzá 15 évre. Júniusban Szegő György személyében meg is találták az MMA-kompatibilis vezetőt.
A Budapest Biennáléből semmi nem lett, keveset lehetett hallani Gulyásról. Amikor L. Simon a Miniszterelnökség államtitkára lett, Gulyás is előkerült, ő rendezte a frissen megnyílt Honvéd Főparancsnokság első kiállítását. Szó volt arról is, hogy a szintén L. Simonhoz tartozó Várkert Bazár első nagy kiállítása egy Csontváry életművét bemutató tárlat lesz, amit ugyancsak Gulyás rendezett volna. Ám kiderült, a nagyméretű képek mozgatása számos műtárgyvédelmi kérdést felvet, például legfeljebb helikopterrel lehet volna kiemelni a pécsi múzeumból azokat, s a Várkert Bazár terei sem voltak megfelelőek a bemutatásra, így ez a terv is kútba esett.
